Lassan egy éve tervezgettük, hogy ott kéne hagyni a fővárost. Elég lett a benzingőzből, a feszültségből, a bosszankodásból, a Hungária körútból, a szánkban élő szomszédokból. Kert kellett, madárcsicsergés, az idő lelassulása, a tér kitágulása. Úgy indult útjára a projekt, hogy tavaly nyáron anyáék vidéki házában üldögéltünk a teraszon, és arról beszélgettünk, hogy ez milyen menő. Így élni. Viccből megnéztük a környékbeli eladó ingatlanokat. Aztán távolabbiakat is. Hú ez de jól néz ki! Hívjuk fel! Áh, minek... Csak nézzük meg!
Aztán nyár végén már körvonalazódott is a terv. Lakás elad, vidékre cuccol. Néztük lelkesen a házakat, volt amelyikbe beleszerettünk, kis híján megvettük. Egész Pest megyét szondáztuk. Végül - tényleg hosszas tortúra után - rátaláltunk Ráckevére, és ott a házunkra. Egy hét alatt megvettük, következő héten beköltöztünk. Azaz 2018. május 12-én. Óriási! Kert, tágas ház, nyugis kisváros, kedves emberek, bringa, zöld, Duna, piac.
(Fotó: Keresztényi Bence)
Innentől kicsit majd ki is bővül a blog témája, mert a kertet már el is kezdtük fejleszteni - ültettünk málnát, ribizlit, fügét, paradicsomot, paprikát, uborkát, meg egy csomó fűszert. Lesz eltevés, befőzés, szárítás, mindenféle jóság. De jelenlegi állapotunk a házban még kissé zilált, például nincs még se konyha, se tűzhely, se mosogató. Szóval kicsit tábori a hangulat, de imádom. Első körben vettem egy főzőlapot, a minimál főzés így már másnap megoldódott. A welcome esténken marhapöri lett bográcsban, amit Sári testvérem csinált. Így a dobpergős "vidékre költöztünk" hír egy kókusztejes thai vacsorával karöltve jelenik itt meg. Egészen elképesztő, hogy egy főzőlappal, egy wokkal, és egy viszonylag nagy közérttel mi minden megoldható. A hozzávalókban természetesen voltak hiányok, de az íz kombináció nagyon is autentikus lett.
Hozzávalók:
- hús - pulykamellből csináltam, de bármilyen más húsból megoldható, nyilván nem a pulyka a leghitelesebb választás. Egy kilós darabot vettem, mert úgy láttam, hogy azért a főzőlapos főzést (és mosogató nélküliséget) nem biztos, hogy másnap is meg szeretném ismételni, legyen elég az a kaja legalább két napra. Vagy háromra. Így a mennyiségek is ehhez vannak a továbbiakban kalkulálva.
- 1 hagyma
- 1 kisebb brokkoli
- 3 sárgarépa
- 4 fej gomba
- 2 konzerv kókusztej
- 1 hüvejkujjnyi friss gyömbér
- 1 fél citrom (ennek limenak kellett volna lennie)
- fűszerek: szójaszósz, halszósz, friss koriander, friss bazsalikom, friss citromfű, (persze nagy a szám és dobálózom a friss jelzővel, hiszen a FRISS fűszerek már a kertből jöttek :D), chilli, kurkuma, barnacukor - itt az a lényeg, hogy egyszerre domináljanak a savanykás, az édes és a csípős ízek.
- Ami hivatalosan hiányzott a fűszer felhozatalból: galangagyökér, thai citromfű, kaffer citromlevél.
- Opcionális zöldségek - mondjuk bármi, de például ezek: kaliforniai paprika, bébikukorica, fafül gomba, szójababcsíra.
Így készült:
Wokban forró olajra először a felkarikázott hagymát, majd a felkockázott pulykamellet dobtam. Minden etap között körülbelül 5 perc kivárás és pár kavarás volt, így ezeket nem írom le, csak ha máshogy történt. Amikor a hús szépen kifehéredett, meglocsoltam halszósszal és szójaszósszal. Hozzáadtam a vékony karikákra vágott gyömbért, majd megküldtem a kicsit összevágott friss korianderrel, pár levél bazsalikommal és citromfűvel.
Aztán ment utána a rózsákra bontott brokkoli, és a felcsíkozott répa. Ekkor jött a citrom, barnacukor, kis kurkuma. Chilli óvatosan! Épp sikerült eltalálnom a mennyiséget, pont annyira csípett, ahogy kell. Utána pedig a két kókusztej konzerv. Nagyjából 20-30 percet rotyogott együtt, ami a zöldségek szempontjából kicsit soknak bizonyult, de a húsnak viszont kellett. Tanulság: inkább a vége felé menjen bele minden zöldség (kivéve a gomba), amikor a hús már ehető, de azért kell még neki idő a tökéletesség eléréséhez. A felkockázott gomba a legeslegvégén került bele, pár perccel tálalás előtt. Rizzsel kiváló.
Most pedig az van, hogy ma A-val hazacipeltettem 3 kiló epret a piacról lekvárkészítés céljából, úgyhogy kurvagyorsan neki kellene állnom pucolni, hogy a bodza-szedés is beleférjen még a napba. Elképesztő mennyi dolga lesz hirtelen az embernek a városon kívül.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése