- Csókolom! Füstölt libamellet szeretnék, van esetleg?
- Nincs libaszezon.
- Annak van szezonja? Mindegy, akkor mi van? Mondjuk füstölt és nem disznó.
- Van füstölt kacsacomb.
- Óoo! Kérek kettőt. Najó négyet.
Hogy mikor van liba szezon, nem derült ki. Szerintem egyébként nincs, de ezt már nem feszegettem, a további diskurzus lehetőségét egy gyors fizetéssel lezártam, majd elmenekültem.
Ezt a bejegyzést egyébként szeretettel küldöm Ritának - igen, lehet az olvasóknak kívánni, és igen, természetesen meg is írom a kívánságot :) Ma nem csináltam sóletet (hmmm, mondjuk milyen jó hétvégi programnak tűnik!), de kivételesen találtam fotókat a legutóbbi akciómról. Reggel összeraktam, elmentem dolgozni, próbáltam nem arra gondolni, hogy vajon mi van a sólettel, hazaértem, jöttek vendégek, sólet elkészítette magát, megettük. És járt a taps, meg a fejsimogatás.
Alapul mindig Fűszeres Eszter sóletjét veszem. Aztán úgy variálom, ahogy a húsok "szezonja" van a piacon. Számomra a lényeg, hogy legyen benne marha és szárnyas (ne csirke), és ebből valamelyik füstölt legyen. Először mindig a füstölt portékát térképezem fel, ahhoz passzintom a nem füstölt hús típusát. A legutóbbinál végül füstölt kacsacombot sikerült a hentesnél lőni, így nyers marhaszegy lett a párja.
Két dolgot feltétlenül át kell gondolni, mielőtt nekiállunk:
1. Sóletből nem lehet kisadagot készíteni. Legalább 8-10 fős program.
2. A sólet sokáig sül. Eszter kuktában is készíti, ha épp nincs rá ideje, de náluk szombatonként gyakran ez a menü. Nálam meg mondjuk évente egyszer, akkor pedig megérdemli a lassú, 10 órás sülést.
A használt edény is lehet többféle (például vaslábos), de én a római tálra esküszöm. Egyrészt arra van kitalálva, hogy lassan süssünk benne dolgokat, másrészt minden hozzávaló belefér. Márpedig Eszter receptjének fontos ismérve, hogy az összes összetevő teszi teljessé.
Szerintem a rétegezést nem kell nagyon szigorúan venni, én arra szoktam figyelni, hogy alulra és felülre is kerüljön a füstölt húsból, a velős csontokat és a tojásokat meg elrejtem benne. A lényeg úgyis az, hogy a végén minden beleférjen az edénybe. Ja, ezt már mondtam.
Ez az eredeti recept - a hússal való variálások nélkül:
"0,5 kg gyöngybab (apró fehér bab)
0,5 kg nagy szemű tarkabab
20-30 dkg gersli
2 nagy fej hagyma
5 ek libazsír
2 libacomb
2 db 20cm-es marha velős csont
1 füstölt pulykacomb
1 kg füstölt marha felkockázva, vagy 1 kg kövér marhaszegy
2-3 babérlevél
só, egész bors
6 gerezd fokhagyma összezúzva
6 tojás
A tarkababot egész éjjel hideg vízbe áztatom, de a fehér gyöngybabot csak egy órára áztatom, közvetlen a főzés előtt. A libazsíron megfonnyasztom a hagymát, rászórok egy sornyi tarkababot, majd gyöngybabot, és egy marék gerslit. Ráteszem az egyik velős csontot, és a pulyka combot. Erre megint rétegzem a babokat, és a gerslit. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát is, és a babérlevelet. Megint velős csont következik, és a marhahús. A tetejére szórom a maradék babot, és ráteszem a liba combokat. Felöntöm annyi vízzel amennyi elfedi, beleteszem a nagyon alaposan megmosott tojásokat, lefedem, és benyomom a sütőbe. Kevergetni nem szabad, csak rázogatni, de ha mindössze nyolcvan fokon sütögetjük, akkor estig hozzá se kell nyúlni, elég háromfelé megnézni, nem kell-e pótolni a folyadékot."
Kaláccsal tálalva a legjobb! És hogy egy kicsit pontosítsam az elkészülés idejét: egy nagy méretű római tálnak, 80-100 fokon sütve szüksége van körülbelül 10 órára, hogy a tökéletes sóletet tárja elénk. Közben persze el lehet menni dolgozni is, ha valakinek van hozzá idege:
- Lassan félidő, kérek szépen képet, hogy állunk!
- Jó kérdés...:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése