Slow down (pünkösdi eperlekvár)

Úgy terveztem, hogy a lekvárokkal kapcsolatban majd valami összefoglaló jelenik meg, de mivel most van eperszezon, az első két adag lekvár már kész, és a modern konyhatudománynak köszönhetően olyan rémesen egyszerű volt, hogy meg kell osztanom a “titkot”. Kicsit olyan érzésem volt vele kapcsolatban, mint a Császár új ruhája mesében. Sose fogtam még neki, a fejemben valami nagy mítosz övezte, az ám a nagy tudomány, hosszadalmas művelet, az ember nagymama korára érik meg annyira, hogy belefogjon. De ez nem így van. Már késő éjszaka értem az első két kiló eper lekvárosításához, de még akartam, legyen vele tele a polc!


De a pünkösd vasárnap nehézségeibe ütköztem: se eper, se szabad befőttesüveg nem maradt a spájzban. Tűkön ülve várom a keddi gazdabolt nyitást, a szerdai piacot. Ma már hétfő kora reggel van. Az agyam már bárgyún éledezik, a testem még sokára éri be. Azt veszem észre, hogy többször vissza kellett térnem, hogy kimasszírozzam azt az ideget, ami a nyaralások és hosszúhétvégék utáni hazamenetel görcséért felelős. Nyugi kislány, itthon vagy! Ez nem egy hétvégi kiruccanás, nem kell matekozni az idővel, hogy elkerüld a városba visszaözönlő embertömeget. Itthon vagy! Lassíts le és koncentrálj a fontos dolgokra! Mint az eperlekvár.

Hozzávalók (egy kiló eperhez írom, mert elsőre óvatoskodva én is azzal kezdtem, illetve ekkora mennyiség kisebb lábosban egy főzőlappal is könnyen kivitelezhető, mert ugye jelenleg még csak az van a konyhában):
  • 1 kiló eper (második körben már inkább 1,2 kilót raktam bele)
  • Kb 400g cukor
  • 1 jamfix (3:1 verzió)

Így készült:

Az epret megtisztítottam a zöld levelektől, meg ahol maradt, a kis száraktól is. Alaposan megmostam, félbe vágtam őket. Lehet negyedelni is, attól függ ki hogy szereti. Én epernél például szeretem ha nem pépes az egész, határozottan megtalálhatóak benne a gyümölcsdarabok. De a következő adagon A. kérésére majd kipróbálom a negyedelős verziót.

Anya javaslatára becukroztam a felvágott epret. Ez akkor szükséges, ha attól tartunk, hogy túl vizes az eper - szűrőben hagytam egy fél órát kicsöpögni a felesleges folyadékot. Ez az eperlé kiváló egy kis vízzel felhúzva, de egy löttyintés vodka se árt neki. Közben előkészítettem a befőttes üvegeket. Töredelmesen bevallom, hogy nem főztem ki őket, csak elmostam, mivel vadiúj üvegek voltak. Már korábban használt üvegeknél azért ez szerintem nem-megúszós folyamat (nagy lábosba belerak, kifőz). 


Nagy hőfokon készül a lekvár. Lábost feltettem, bele a cukrozott eper. Kicsit átforgattam. Előtte már összekevertem a cukrot a jamfixszel. A zacskó 395 gramm cukrot ír, de mivel már eleve megcukroztam az epret, ennél kevesebbet tettem bele, nem akartam hogy túl édes legyen. Szóval valahogy 350 és 370 gramm között került bele. 

Ráborítottam a szottyadozó eperre a keveréket, és onnantól folyamatos keverés következett egészen addig, amíg forrni kezdett. És még tovább 3 percig. Az egész maximum 20 perc volt. Közben jó nézni ahogy a friss gyümölcs átlényegül, jó inhalálni az édes-epres illatot. Már látod magad előtt, ahogy holnap reggel pirítósra kened.


Amikor letelt az idő, kisméretű merőkanállal az üvegekbe mertem. 1-1,2 kiló eperrel 4 kisebb befőttes üveget (3,75) raktam tele. Merésnél jó, ha van kéznél rongy vagy kesztyű a forróság miatt, illetve papírtörlő, az üveg falán melléfolyt lekvárt letisztítani. A telemert üvegre jó erősen rácsavartam a tetőt, és fejjel lefelé fordítottam kb. 5 percre. Ezután a kész üvegeket - szintén Anya javaslatára - hűtőtáskába tettem, így jó lassan hűl ki. 


Ezután úgy belelkesültem, hogy azonnal lefőztem egy újabb adagot. Másnap reggelig bírtunk, de akkor azonnal tesztelni kellett. Pont olyan lett mint Anyáé, amit imádok. A nagyobb gyümölcsdarabok felúsznak az üveg tetejére, ezért fogyasztáskor javasolt felkeverni az üveg tartalmát. És mivel a következő adaggal várnom kell a pünkösd végéig (itt már tervezgetek kisebb változtatásokat, például milyen ha barna cukorral készül, milyen ha teljesen pépes a lekvár, milyen ha megbolondítom valamivel - majd beszámolok róla), tegnap inkább nekifogtam a bodza szörpnek. De arról majd akkor számolok be, ha kész lett. Egyelőre a spájzban érik.


Megjegyzések