Bodzaszörp

Az elmúlt hét leginkább a kertről szólt. Illetve kertészetbe, barkácsáruházba, gazdaboltba járás, és ezek random váltakozása. Szerintem nagyon kis híja van, hogy törzsvásárlói kártyát kapjunk a helyi barkács/gazda boltban. Már van a kertünkben - igaz kezdeti stádiumban - paradicsom, paprika, fűszerek, ribizli, málna, füge, eper, meg virágok. És vannak megfelelő szerszámaink is. Csodálatos érzés volt hallgatni a gazdaboltos kishölgyet, amikor csillogó szemmel mesélte, hogy ők most éppen a járdájukat betonozzák, és hogy milyen mókás esténként a férjével megbeszélni a házfelújítási és kertépítési csetlés-botlásokat. Szerintem jóban leszünk.


Szóval épül-szépül a kert, együtt csináljuk, megbeszéljük, megtervezzük, megoldjuk. Egyelőre megfoghatatlan érzés ez az egész költözés, ház, kert - csak azt tudom, hogy nagyon jó az irány, és azt gondolom, talán életünk legjobb döntését hoztuk. Kis dolgokba kapaszkodom, amit könnyebb realizálni. Például egy régi összedrótozott, szakadt fatárolóból összeraktunk egy szaletlit, méghozzá a legmenőbbet, amit valaha láttam, amikor csak lehet ott vagyok. Vagy a fűszernövények jelentős növekedése okán aktuálissá vált "betakarítására" (ennek majd külön posztot szánok), illetve a heti két fő projektemre: az eperjam főzésre és a bodzaszörp készítésre.


Régebben, ha szörp-választás elé kerültem, sosem a bodza mellett döntöttem. Valahogy a másik mindig csábítóbb volt. Ez egészen addig a pontig így volt, amíg megcsináltam életem első szörpjét bodzából. Nem is olyan régen. És tessék, ma már nehezen tudok elképzelni testet-lelket jobban frissítő nyáreleji italt, mint a saját bodzaszörp, megküldve jéghideg szódával. De ne szaladjunk ennyire előre. Ugyanis a bodzát nem a piacon veszed, hanem szépen kimész a szabadba, az erdőszélre, és bokorról-bokorra járva leszüreteled a tenyérnyi, pollentől sárgán porzó, csuda illatos virágokat. Megküzdesz értük a bogarakkal, méhekkel, dongókkal. A tetvekkel viszont nem veszed fel a harcot, ha már betámadták a virágot, meghagyod nekik. Párral még talán elbánsz, de ha sokan vannak nincs értelme küzdeni, bármennyire is csábító pont az a virág. Illetve azért azt gondold át hol szeded a bodzát, mert az M7-es mellett valószínűleg nem olyan jó ötlet.

Hozzávalók - 8 liter lett belőle:

  • kb. 35-40 bodzavirág - minél több, annál ízesebb lesz
  • 4 kiló cukor
  • 6 liter víz
  • 5-6 db citrom
  • 2-3 teáskanál nátrium-benzoát - eddig csak tartósítószer mentes szörpöt csináltam, kis mennyiségben, de most jelentősebb adaggal készültem, így remek lenne ha sokáig el is állna. Majd kiderül, hogy ez elég volt-e bele.
Így készült:

A vízből és a cukorból jó nagy lábosban szirupot főztem. Sok helyen van olyan is, hogy a cukor egy részét karamellizálni kell, a másik feléből szirupot főzni, majd a kettőt egyesíteni, de az egy főzőlapommal most nem trükköztem ilyesmivel. Szirup főzés után aztán van egy "lyukasóra", ugyanis meg kell várni, amíg az kihűl. Közben el lehet ütni az időt azzal, hogy a citromokat alaposan megsikáljuk kefével, mégiscsak napokig fog ázni a szörpben, majd felkarikázzuk. A bio citrom a legjobb választás.

Amikor kihűlt szirup, belekevertem a nátrium-benzoátot, majd beleraktam a bodzavirágokat és a citromkarikákat. Egész hamar kiderült, hogy legnagyobb, 9 literes lábosom nem képes befogadni ezt a projektet, így elő kellett vennem egy másik lábost is, és valahogy arányosan elosztani bennük a hozzávalókat. Lábosok be a spájzba, három nap pihi, napi egyszer megkeverés.


Amikor letelt a három nap, akkor már csak az adagolás van hátra. Én egy nagy (4,5 literes) befőttes üveget, illetve borosüvegeket használtam. Utóbbiakat kifőztem használat előtt. A bodzás lábosok tartalmát először sima konyhai szűrővel szűrtem át, majd biztos ami biztos, az üvegekbe már gézlapon keresztülfolyatva került a szörp. Arra simán fel lehet készülni, hogy minden ragadni fog utána a környezetünkben.

Ekkor volt este 10 óra, és várt még rám körülbelül 4 kiló eper feldogozása, ugyanis előző nap Tökölön megalkudtam egy bácsival 6 kiló eperre, ami ránézésre már nem bírt volna ki még egy éjszakát egészségben. A bodzát ma reggel megkóstoltuk, nagyon jó lett, ízes, friss. Az én ízlésemnek kicsit túl édes, több citromot elbírt volna, de A-nak így tetszik, én meg utólag is tudom korrigálni.



Megjegyzések