"1772-ben amikor Mária Terézia a török hódoltság után Kiskunfélegyházát másodszor is fölépítette, nem volt a városban fűszer-kereskedő, mint az időben mondták szatócs. Petróleumért, sóért, Kecskemétre kellett menni. Összeült a falu bírája, vezetője és elhatározták kocsiba ülnek, és elmennek zsidót keresni, mert az időben kereskedelmet csak ők folytattak. Beszálltak két kocsiba a piactéren és elindultak. Három nap után tértek vissza s ezekkel a szavakkal szálltak ki a piactéren: görögöt hoztunk zsidónak.
Ezek voltak Zvora János - Zvora István (jóvíz - tiszta forrás a név jelentősége). De mivel az egyszerű lakosság a Zvora nevet nehezen jegyezte meg, egyszerűen János Görög, István Görögnek hívták őket. A piac mellett nyitottak is üzletet, az asszonyaik nagyon szépek voltak, de szabott-varrott ruhákban nem jártak, hanem vég kelméket tekertek magukra és oly kacéron, hogy valamelyik keblüket vagy combjukat látni engedték. Ebből aztán sok perpatvar származott, mert a férfiaknak is tetszett és nagyon nézték őket.
Ezt a két családot Jászfényszarúból hozták, odáig jutottak el. Eleinte csak kereskedtek, később már földeket is vásároltak és elterjedtek. Hogy milyen okból indultak el, és mikor, azt nem sikerült kinyomoznom, de ezek ó-görögök voltak és úgy is beszéltek maguk között. A nyelvet hamar megtanulták és a nép nagyon megszerette, befogadta, bármely családba beházasodhattak.
A fenti írás családom egyik ágának története. Dédnagyanyám, Görög Erzsébet kutatta fel, az akkori kiskunfélegyházi könyvtáros segítségével. Én pár éve leltem rá, amikor beköltöztem a lakásába, és rendezgettem az utána maradt papírokat, jegyzeteket. Egy régi füzet akadt a kezembe, olyan, aminek a szélén ott az abc - minden betűnél jótanácsokat találtam, leginkább gyógynövények hatásairól, meg sütemény recepteket és otthoni likőrfőzési praktikákat. A G betűnél azonban rátaláltam erre a kincsre is. A Görög család története Magyarországon.
De előtte még az F betűnél rácsodálkoztam a férfitortára. Ennek a receptnek még soha nem mertem nekivágni. Ezúttal nem a bonyolult, drága, macerás tényezők tartottak távol, hanem hogy úristen, ez azért elég durva! Pedig egészen biztosan kipróbált és bevált recept, ha benne volt A könyvben. Teához javasolja.
Ezek voltak Zvora János - Zvora István (jóvíz - tiszta forrás a név jelentősége). De mivel az egyszerű lakosság a Zvora nevet nehezen jegyezte meg, egyszerűen János Görög, István Görögnek hívták őket. A piac mellett nyitottak is üzletet, az asszonyaik nagyon szépek voltak, de szabott-varrott ruhákban nem jártak, hanem vég kelméket tekertek magukra és oly kacéron, hogy valamelyik keblüket vagy combjukat látni engedték. Ebből aztán sok perpatvar származott, mert a férfiaknak is tetszett és nagyon nézték őket.
Ezt a két családot Jászfényszarúból hozták, odáig jutottak el. Eleinte csak kereskedtek, később már földeket is vásároltak és elterjedtek. Hogy milyen okból indultak el, és mikor, azt nem sikerült kinyomoznom, de ezek ó-görögök voltak és úgy is beszéltek maguk között. A nyelvet hamar megtanulták és a nép nagyon megszerette, befogadta, bármely családba beházasodhattak.
Feljegyeztem családom részére, 1983. XII. 26-án
Anyus"
A fenti írás családom egyik ágának története. Dédnagyanyám, Görög Erzsébet kutatta fel, az akkori kiskunfélegyházi könyvtáros segítségével. Én pár éve leltem rá, amikor beköltöztem a lakásába, és rendezgettem az utána maradt papírokat, jegyzeteket. Egy régi füzet akadt a kezembe, olyan, aminek a szélén ott az abc - minden betűnél jótanácsokat találtam, leginkább gyógynövények hatásairól, meg sütemény recepteket és otthoni likőrfőzési praktikákat. A G betűnél azonban rátaláltam erre a kincsre is. A Görög család története Magyarországon.
De előtte még az F betűnél rácsodálkoztam a férfitortára. Ennek a receptnek még soha nem mertem nekivágni. Ezúttal nem a bonyolult, drága, macerás tényezők tartottak távol, hanem hogy úristen, ez azért elég durva! Pedig egészen biztosan kipróbált és bevált recept, ha benne volt A könyvben. Teához javasolja.
Ki meri megcsinálni? Aki belevág, küldje el a fotót róla!
Én megvárom A. mit szól egy ilyen vacsorához, aztán lehet, hogy túlesem rajta én is :)
Férfitorta (teához)
Kerek rozscipót teljesen lehéjazzuk. Belét torta alakúra igazítva, 4 lapra vágjuk. Az alsót vékonyan körözöttel, a felette levőt vajjal, kenőmájassal, egy kevés mustárral kenjük meg és behintjük apróra vágott kovászos uborkával. A harmadik lapra vaj és reszelt sajt kerül. A torta tetejét és köröskörül az oldalát pedig megvajazzuk és behintjük apróra vágott sonkával. Végül néhány uborkaszelettel díszítjük. Nemcsak jó ízű, hanem laktató és kiadós is.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése