Amikor már te főzöd a húsvéti sonkát

Nálunk húsvétkor szinte mindig összegyűlik a család. Régen még locsolás is volt, de nem ám az a visszafogott zöld erdőben jártam, hanem a szódásüveges, slagos, brutál verzió. Szüleink barátai már vidám hangulatban érkeztek, mi meg fürdőruhában, esernyővel, visongva vártuk őket. De elsőként, korán reggel mindig a szomszéd Pisti jött locsolni. Illedelmesen, rettenetesen zavarban, vastag szemüvegét igazgatva. Csókolommal köszönt nekünk is, pedig egyidősek voltunk. Később már a mi barátaink jöttek, ugyanolyan vidáman, csinosan felöltözve, szándékosan a legémelyítőbb pacsulit bőven locsolgatva. Ahogy felnőttünk végül körbe ért a történet, megint a család lett a jellemző. Locsolás nélkül, viszont nagy zabálással.

Ez a húsvét - persze, tudom, csak jövő héten lesz - bizonyos szempontból mégis a felnőtté válásom egy lépcsőfoka, ugyanis életemben először sonkát főztem. Korábban ez mindig a szülők, nagyszülők reszortja volt. Mindenki hozta a saját kedvencét, zsírosabb, szárazabb, nyersebb, szétfőtt. Mi már csak a kész sonka tálakkal szembesültünk, arról sosem szólt a történet, hogy milyen sonkából, ki hogy készíti, vagy veszi készen. Ment a kóstolgatás, hümmögés, nyammogás, susmusolás, a papáékén megint több a zsír, mint a hús. 

Aztán ahogy most kisütött a nap, kedvet kaptam a húsvéthoz, és vettem egy sonkát. Ha a családi sonka-versenybe kellene beszállnom, akkor valószínűleg a forrás felkutatására ennél sokkal több energiát fordítanék, lehetőleg legyen házi, legyen hagyományos pácolású, hagyományos füstölésű. Most viszont csak a hangulat vezérelt: megláttam a közért húsos pultjában a rettegett, vákuum-csomagolt, gyorsérlelt, kötözött sonkát, és már a kosárban is volt... Vállalom! Megjegyzem, a főzés után ez is kiváló lett, beteljesítette küldetését, hozta a hangulatot.

Itt van egyébként egy jó sonkavásárlási iránymutatás a Táfelspicctől >>

Hozzávalók:

• 1 sonka - itt azt kell tudni, hogy elvileg ahány kilós sonkát választunk, kb. annyi ideig kell majd főzni. Nálam mondjuk az 1 kilós sonka 2 óráig főtt, és nem főtt szét, pont jó lett.
• 1 hagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• bors
• borókabogyó
• babérlevél
• fehérbor

Így készült:

A sonkát főzés előtt beáztattam hideg vízbe. A gyors pácoltnak elég 1-2 óra, a hagyományosnak viszont jót tesz egy egész éjszaka. Azt is olvastam valahol, hogy ha nagyon sós a sonka (ez kóstolás útján gyorsan kideríthető), akkor az áztató vízbe tegyünk egy kis sót. Nem pontosan értem, hogy ettől mért lesz kevésbé sós aztán, de gondolom a sós víz jobban kivonja a sót a sonkából amíg ázik. Kémiából sose voltam valami jó. Az enyém végül másfél óráig ázott, ekkor leöntöttem róla a vizet.

Visszatettem a sonkát a lábosba, és mellépakoltam a cuccokat: egy fej hagymát egészben, három gerezd fokhagymát szintén egészben, fél marék borókabogyót, fél marék borsot, 5-6 levél babért, pár löttyintés fehérbort. Felöntöttem annyi hideg vízzel, hogy bőven ellepje a sonkát. Főzés során a hús picit megszívja magát, ezzel is számoljunk. Aztán békénhagytam. 

Nagyon lassú tűzön, végül két óráig rotyogtattam. Amikor kész lett, a kötelet egyből leszedtem róla, de egyébként hagytam kihűlni a saját levében. Később tányérra tettem és lazán lefedve a hűtőbe raktam. Azt mondják, ne tegyük légmentesen záródó edénybe a sonkát, hogy tudjon szellőzni. Így nagyon sokáig eláll. Azt is mondják, hogy a zsíros részeket és csontot eszünkbe se jusson eltávolítani főzés előtt, mert fontos alkotóelemek vesznek el így belőle - mondjuk nekem meg se fordult ilyesmi a fejemben, sőt! De ha valaki nem szereti a zsíros részeket jó tudnia, hogy ráér később is megválni tőlük. A megmaradt főzőlé pedig egy kincs! Kiválóan használható alaplének bableveshez, vagy bármilyen ételhez, amihez passzol a füstölt íz. Én mondjuk reggel megfőztem benne a tojásokat, az is remek ötlet volt.

Most, hogy túl vagyunk a húsvéti sonkán, az igazi húsvétkor lehet a bárányra koncentrálni, éljen! :)