Indítok egy új rovatot a házilag előállított drogériai termékeknek, mert tulajdonképpen ezeket is a konyhában csinálom, keverem-kavarom, szóval tágabb értelemben akár tartozhat a téma ide. Mondjuk nem ehetőek. Ez roppant fontos!
 |
| Fotó: Antoine Repessé |
Kicsit elkapott a hév azzal kapcsolatban, hogy megpróbáljak minél inkább környezettudatosan élni. A szemetet már régóta szelektíven gyűjtöm, illetve amióta van kert, a komposztálás is az életünk része. A lelkiismeretem azonban ennél sokkal többet követel. Nem azért, mert a mosópor lecserélése mosódióra, vagy a perpatvar a szomszédokkal a tornacipő égetés miatt, vagy akár a nylon helyett textilzsákok használata a piacon bármilyen irányba is eltérítené az emberiség pusztulásba rohanását. Inkább arról van szó, hogy utódaink életének ennek már szerves részének kell lennie, mert a túlélésüket jelentheti. És ami nekünk "kényelmetlen", nehezen kivitelezhető a mai viszonyok között, az nekik már rutin legyen. Ez is roppant fontos!
Kényelmetlenként titulálom, hiszen sokkal egyszerűbb leemelni a boltban a polcról a sampont, a krémet, a dezodort. Sokkal egyszerűbb használni is, hiszen ezek a termékek úgy vannak kifejlesztve, hogy könnyű legyen őket használni. Sokkal egyszerűbb egy szál kosárral elindulni a piacra és elfogadni a minden egyes termékhez külön adott nylon szatyrot, mint a textilzsákokkal bíbelődni, meg a nénikkel konfrontálódni, akik ragaszkodnak a zacskóhoz. Zero-waste háztartást vezetni ma szinte lehetetlen, de még megközelíteni is kurva nehéz. Aki mást mond, az vagy teljesen elvetemült, vagy hazudik. De ha kis lépésekben is, muszáj efelé tartani. Kicsit ismétlek, mert korábban egy posztban már kipuffogtam magam ezzel kapcsolatban, de hát az ismétlés sosem árt. És azért említem a zero-waste irányt, mert a szelektív gyűjtés igen dicséretes, de attól még nem lesz kevesebb a műanyag a világban. Az bizony csak akkor lesz, ha például egyáltalán nem kerül be a háztartásba, ezáltal kifelé se jön. Hogy ezt megértsük, szintén roppant fontos!
 |
| Fotó: Antoine Repessé |
Úgyhogy felvettem egy újabb területet a palettára, ahol kivitelezhetőnek látom a hulladékmentességet. Ezek a kozmetikai termékek. A hulladékmentesség mellett több előnye is van a saját gyártásnak: pontosan tudom, hogy mi van benne, minden alapanyag természetes, hosszú távon sokkal költséghatékonyabb ez a megoldás, némelyik termék százszor jobb, mint a bolti, és a kísérletezés pedig olykor igen szórakoztató. Mondjuk van amikor csak utólag az. Az elmúlt időszakban készítettem krémet, ajakbalzsamot, sampont, hajöblítőt, fürdősót és dezodort. Most az arckrémről fogok beszámolni (ami testápolónak is kiváló), mert ez egy olyan sikerélmény volt, ami abszolút veri a boltit hatásában, és a használata sem fura (mint például a samponé, amiről majd később mesélek).
A legtöbb terméknél az összetevők szinte bárhogy variálhatók, egy a fontos, hogy a szilárd és folyékony anyagok arányát nagyjából be kell tartani, hogy a megfelelő eredményt érjük el. Értem ezalatt azt, hogy az olíva olaj cserélhető bármilyen növényi olajra, az illóolaj tetszőlegesen változtatható, a kakaóvaj cserélhető például shea vajra, csak az mondjuk sokkal drágább. Fontos a kísérletezési kedv, mert csak akkor lesz neked, személy szerint tökéletes az a krém, sampon, stb., ha a saját bőrödnek, hajadnak, stb. legmegfelelőbb összeállítást tudod kikísérletezni. Tehát a saját receptjeim legyenek iránymutatások, a véglegesítés meg a te feladatod!
Ylang-ylang arckrém
Hozzávalók:
- 50g kókuszolaj (ez szobahőmérsékleten szilárd cucc, ne tévesszen meg az olaj kifejezés)
- 50g kakaóvaj
- 1 ek extraszűz olíva olaj
- 1 tk csepp jojoba olaj
- pár csepp ylang-ylang (az illóolajok mindig 100%-osak legyenek)
Így készül:
Kis lábosba vizet kell melegíteni, és abba (fölé) egy fém tálkát helyezni. Ebbe az összes hozzávalót bele kell tenni és folyamatos keverés mellett összeolvasztani őket. Nem lesz egyből homogén massza. Igazából amíg teljesen kihűl, addig elég furcsa állapotokat vesz fel. Melegítés során, amikor felolvadt a kókuszolaj is, olyan az állaga, mintha olajban rágógumi cafatok úsznának. Jó undorító, de ekkor le lehet venni a tűzhelyről. Innentől kezdve 5-10 percenként meg kell keverni, amíg hűlt. A rágógumis állag eltart egy darabig, majd átveszi a helyét a még undorítóbb olajos tonhal forma. Nem kell megijedni, ez roppant fontos! Viszont amikor a kókuszolaj ismét elkezd megdermedni, már látni lehet, hogy rendben lesz a dolog. Hogy mikor van kész, és tehető tégelybe, az egyértelműen azonosítható.
Használata: érdemes pici adagban és este tesztelni az arcon, mert a felkent mennyiség csalóka lehet, illetve lassabban szívódik fel, mint egy bolti krém. Reggeli használatra egész pici is elegendő, a kézmelegtől azonnal olvadnak a vajak, és egyenletesen szétkenhető a bőrön.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése